Egy kis Linux és SSD összefoglaló, ahogy én szoktam (tehát nem biztos, hogy így a legjobb, mindenki csak saját felelősségre).
Particionálás:
===
Érdemes a GParted programmal csinálni (több LiveCD-s terjesztésen
megtalálható, GParted Live, SysRescueCD, stb.) így biztosan jó lesz az alignálás, alapból helyesen ajánlja fel. Lényeg, hogy az első partíciónak a 2048-as szektornál kell kezdődnie!
Alignálás ellenőrzése:
blockdev --getalignoff /dev/sda
Ha jó az alignálás 0 értéket kell kapnunk.
Ezenkívül használhatjuk a parted program align-check parancsát is.
Ne feledjük, minél több helyet hagyunk szabadon a meghajtón, a vezérlő annál jobban érzi magát!
Hogy a szabad hely particionált terület-e vagy sem, a vezérlő számára teljesen mindegy!
Fájlrendszer, TRIM, ütemező:
===
A TRIM-nek két megvalósítása van Linuxon, az /etc/fstab fájlba írt discard csatolási opció, ill. az fstrim parancs.
A discard hatására az OS közli a vezérlővel, hogy az adott adat
logikailag már nem létezik, valósan törölhető, a blokk felszabadítható.
Régebbi meghajtóknál ez azonnal végrehajtódik, ezért sok kis fájl esetén teljesítmény problémákat okozhat. Az újabb "queued TRIM" (SATA rev. 3.1) eljárást ismerőknél viszont a blokkok felszabadítása nem (feltétlen) történik meg azonnal, a teljesítmény csökkenés veszélye kevésbé áll fenn.
Discard az /etc/fstab fájlban (példák):
UUID=f0ae2c59-83d2-42e7-81c4-2e870b6b255d / ext4
discard,errors=remount-ro 0 1
/dev/sda1 / ext4 defaults,noatime,discard 0 1
Az fstrim parancs megvizsgálja a meghajtót, és alapértelmezésben az összes felszabadítható blokkot "törli".
Tipikus formája:
fstrim -v /csatolási pont
Kiadható manuálisan, de célravezetőbb boot szkriptbe (pl.
/etc/rc.local) tenni, vagy cron feladatot létrehozni belőle, napi vagy heti futtatással.
Néhány újabb systemd-t használó terjesztésben (pl. Fedora 24) elérhetőek az "fstrim.service" és az "fstrim.timer" egységek.
Engedélyezés (alapértelmezésben hetente fut le):
systemctl enable fstrim.timer
Hogy melyiket érdemes használni a discard és az fstrim közül, azt
nagyban befolyásolják a felhasználói szokások, a kernel verziója, és a meghajtónk képességei.
Jelenleg a következő Linuxos fájlrendszerek támogatják a TRIM funkciót: EXT4, Btrfs, JFS, XFS, F2FS, Reiser4.
Bizonyos szerencsétlen összeállításoknál a "queued TRIM" eljárás (tehát a discard opció) problémákat okozhat!
Ennek oka a hibás eszköz firmware (pl. bizonyos Samsung meghajtók).
Kerülő megoldásként ezek a meghajtók feketelistára kerültek a
kernelben, és hagyományos, azonnal végrehajtódó TRIM parancsot kapnak. Erre érdemes lehet figyelni!
Érdemes lehet az I/O ütemezőt cfq-ról (ami figyelembe veszi a HDD
olvasó/író fej helyzetét) deadline-ra, ill. csak SSD használata esetén noop-ra állítani.
Jelenlegi ütemező lekérdezése (adott meghajtó):
cat /sys/block/sda/queue/scheduler
Összes meghajtó lekérdezése:
for f in /sys/block/sd?/queue/scheduler; do printf "$f -> "; cat $f;
done
Az ütemezőt legegyszerűbb az /etc/default/grub fájl megfelelő sorának módosításával állítani (példánkban deadline-ra):
GRUB_CMDLINE_LINUX_DEFAULT="elevator=deadline quiet splash"
Majd futtassuk az update-grub parancsot! A beállítás a következő
rendszer töltéskor lép érvénybe.
LILO használata esetén adjuk az /etc/lilo.conf fájlhoz a következő sort:
append="elevator=deadline"
Majd futtassuk a lilo parancsot.
Ha HDD is van a gépünkben, és más-más ütemezőt szeretnénk az SSD-nek és a HDD-nek, akkor a megfelelő UDEV .rules fájlok létrehozásával beállíthatjuk.
Hozzuk létre az /etc/udev/rules.d/60-sda_sdb.rules fájlt az alábbi tartalommal:
# set noop scheduler for non-rotating disks
ACTION=="add|change", KERNEL=="sd[a-z]", ATTR{queue/rotational}=="0",
ATTR{queue/scheduler}="noop"
# set cfq scheduler for rotating disks
ACTION=="add|change", KERNEL=="sd[a-z]", ATTR{queue/rotational}=="1",
ATTR{queue/scheduler}="cfq"
Ha csak az SSD meghajtóknak akarunk udev szabályt (/etc/udev/rules.d/90-iosched.rules):
# set noop scheduler for non-rotating disks
ACTION=="add|change", KERNEL=="sd[a-z]", SUBSYSTEM=="block", ATTR{queue/scheduler}="none"
Ugyanezt elérhetjük az /etc/rc.local fájl módosításával is:
echo noop >/sys/block/sda/queue/scheduler
echo cfq >/sys/block/sdb/queue/scheduler
Egyéb ötletek:
===
A meghajtó kímélése és a teljesítmény növelése miatt fontos lehet a noatime csatolási opció beállítása az /etc/fstab fájlban, így nem kerül kiírásra az utolsó fájlhozzáférés időbélyege. Hasonló okokból használhatjuk a nodiratime opciót is.
Ha a swap SSD-re kerül, próbáljuk csökkenteni a swap használatot a swappiness érték (alapértelmezésben 60) csökkentésével.
Ehhez írjuk az alábbi sort az /etc/sysctl.conf fájlba:
vm.swappiness=10
Az újabb rendszereknél:
echo "vm.swappiness=10" > /etc/sysctl.d/100-swpn.conf
Az értéket érdemes magunknak kikísérletezni, akár 0-ra is állíthatjuk.
Ha a swap az SSD-re kerül, megfontolandó swap partíció helyett swap fájl használata!
Swap fájl létrehozása:
fallocate -l 1024M /swapfile
vagy
dd if=/dev/zero of=/swapfile bs=1024 count=1048576
Engedélyek:
chmod 600 /swapfile
Fájlrendszer létrehozása:
mkswap /swapfile
Indítsuk el:
swapon /swapfile
Bejegyzés az /etc/fstab-ban:
/swapfile none swap defaults 0 0
Készen vagyunk.
A meghajtón rendben van-e a TRIM:
hdparm -I /dev/sda | grep TRIM
Válaszként ezt kell látnunk: "Data Set Management TRIM supported (limit 1 block)".
Egyéb lehetőségek:
cat /sys/block/sda/queue/discard_max_bytes
Ha eredményként 0-át kapunk, nem működik a TRIM.
lsblk -D
Ahol a DISC-GRAN és DISC-MAX értéke 0, ott nem működik a TRIM.
SATA mód ellenőrzése:
smartctl -a /dev/sda | grep SATA
Válaszként ezt kell látnunk: "SATA Version is: SATA 3.0, 6.0 Gb/s
(current: 6.0 Gb/s)".
A smartctl parancs a SMARTmontools csomag része.
Ezenkívül érdemes a /tmp könyvtárat tmpfssel (átmeneti fájlrendszer, ami sosem íródik lemezre) a
RAM-ba rakni (ezt néhány terjesztés alapból megteszi).
Ehhez az /etc/fstab fájlba írjuk a következő sort:
tmpfs /tmp tmpfs defaults,noatime,mode=1777 0 0
Systemd-t futtató rendszereknél eljárhatunk így is:
cp -v /usr/share/systemd/tmp.mount /etc/systemd/system/
systemctl enable tmp.mount
Esetleg telepíthetjük a preload programot. Ez igyekszik megtanulni a leggyakrabban használt programokat, és előtölti őket a memóriába.
Példák:
===
Fstrim parancs az /etc/rc.local fájlban (így minden rendszer töltéskor lefut):
#!/bin/sh -e # # rc.local # fstrim -v /csatolási pont exit 0
Ha adott csatolási ponton szeretnénk futtatni (naplózással) cron
feladatként, hozzunk létre egy fstrim nevű fájlt:
#!/bin/sh LOG=/var/log/fstrim.log echo "* $(date -R) *" >> $LOG fstrim -v /csatolási pont >> $LOG
Ha több csatolási ponton akarjuk végrehajtani (példánkban / és /home):
#!/bin/sh # Az SSD_MOUNT_POINTS változóban sorold fel a csatolási pontokat. # Elválasztónak használj szóközt. LOG=/var/log/fstrim.log SSD_MOUNT_POINTS='/ /home' for mount_point in $SSD_MOUNT_POINTS do echo "* $(date -R) *" >> $LOG fstrim -v $mount_point >> $LOG done
Tegyük a fájlt futtathatóvá és másoljuk a megfelelő /etc/cron.daily vagy /etc/cron.weekly könyvtárba.
Cron feladatként futó, ill. a systemd által meghívott fstrim naplózása:
Először is szükségünk van a syslogra, telepítsük és futtassuk, ha eddig nem tettük volna, majd a cron/systemd szkriptben
(/etc/cron.weekly/fstrim, ill. /usr/lib/systemd/system/fstrim.service)
szereplő fstrim parancsot egészítsük ki a "-v" kapcsolóval.
Ezek után a syslogban (ill. bizonyos rendszereknél a
daemons/info.log-ban) ellenőrizhetjük az fstrim sikeres lefutását.
Systemd-t használó rendszereknél nincs feltétlen szükség syslogra, az alábbi paranccsal is ellenőrizhetjük a
sikeres végrehajtást:
journalctl -u fstrim
A példákban feltételezzük, hogy az SSD az első meghajtó a rendszerben, tehát a /dev/sda!
A módosításokhoz root jogokkal kell rendelkeznünk!
Más-más terjesztéseknél változhatnak a fentebb említett fájlok elérési útjai és szintaktikái!
Irodalomként az Arch Linux idevágó wiki oldalát ajánlom!
[Frissítve 2022 máj.]