EFI/GPT megvalósítása Linux alatt:
===
Amire szükségünk lesz, EFI képes alaplap és GPT-re formázott lemezek.
A rendszer előnyei: GUID típusú meghajtó és partíció azonosítás az ütközések elkerülésére, 128 partíció használatának lehetősége
(tovább bővíthető, csak elsődleges partíciók értelmezettek),
2ZiB-ig címezhető lemezméret (2361183241434822606848 byte :) ),
nagyobb adatbiztonság (tartalék fejlécet és partíciós táblát tárol a lemez végén, CRC32 ellenőrzőösszegek használata), valamivel gyorsabb rendszertöltés.
BIOS beállítások:
===
A saját Gigabyte 990FXA-UD5 lapomon az alábbi beállításokat kellett eszközölnöm a BIOS Features menü alatt:
Boot Mode Selection - UEFI Only
Storage Boot Option Control - UEFI Only
A jelenlegi ASUS Prime X370-Pro lapomon a Boot/CSM menü alatt:
Boot Device Control - UEFI Only
Tehát hasonló opciókat keressünk saját lapunk beállításai között.
Ha nem tervezünk régebbi eszközöket használni, átállíthatjuk az összes kapcsolódó beállítást UEFI/UEFI Only-ra.
Meghajtók:
===
Meghajtóinkon GPT táblát kell létrehoznunk, erre a grafikus GParted program, ill. a konzolos parted, gdisk és már az újabb fdisk program is használható, én a gdisk használatát javaslom.
A gdisk programmal lehetőségünk van a meglévő MSDOS tábláink
GPT-re konvertálására.
Indítsuk el a gdisk programot, ha ezt látjuk győztünk:
GPT fdisk (gdisk) version 1.0.1
Partition table scan:
MBR: protective
BSD: not present
APM: not present
GPT: present
Found valid GPT with protective MBR; using GPT.
Ha ezt, konvertálnunk kell a táblát:
GPT fdisk (gdisk) version 0.6.14
Partition table scan:
MBR: MBR only
BSD: not present
APM: not present
GPT: not present
Found invalid GPT and valid MBR; converting MBR to GPT format.
THIS OPERATION IS POTENTIALLY DESTRUCTIVE! Exit by typing 'q' if
you don't want to convert your MBR partitions to GPT format!
A konverzió a memóriában azonnal megtörténik, tehát már csak lemezre kell írnunk a változásokat a "w" paranccsal.
A művelet általában rendben lezajlik, de nem veszélytelen, mint ahogy a program figyelmeztet is erre (magam is futottam már bele
adatvesztésbe), tehát előtte mindenképpen MENTSÜNK!
Particionálás/OS telepítés:
===
Az EFI számára külön partíciót kell létrehoznunk.
A mérete a telepített OS-ek számától függ, 260-512MB-ot szoktak
ajánlani, tapasztalataim szerint átlagos felhasználás esetén
(1 OS van telepítve) a 100MB is elég lehet.
A partíciót FAT32 (VFAT) fájlrendszerre formázzuk meg.
Az OS telepítése során a partíció típusának
EFI/EFI System Partition/EFI Boot Partition-t adjunk meg!
Figyeljünk, hogy ne FAT maradjon a típus!
Innentől a rendszert telepítsük a szokott módon.
Amennyiben Windowst is használunk, az általa létrehozott EFI partíciót nyugodtan használhatjuk, egyszerűen csatoljuk /boot/efi-ként (a Windowsnak nem esik baja)!
Efibootmgr:
===
Az EFI bejegyzések szerkesztésére az efibootmgr parancsot használhatjuk.
Önmagában futtatva kilistázza a bejegyzéseket:
BootCurrent: 0000
Timeout: 3 seconds
BootOrder: 0000,0005,0003,0004
Boot0000* ubuntu
Boot0003* CD/DVD Drive
Boot0004* Hard Drive
Boot0005* ubuntu
Látható a boot sorrend és a várakozási idő, mielőtt az alapértelmezett rendszer elindul.
Változtatni így tudunk a sorrenden (példánkban DVD-ről akarunk bootolni elsődlegesen):
efibootmgr -o 0003,0000
Ha csak a következő bootkor akarjuk a DVD-t használni:
efibootmgr -n 0003
Ha inaktiválni akarunk egy bejegyzést:
efibootmgr -A 0003
Újra aktiválni az "-a" kapcsolóval lehet.
Bejegyzés törlése:
efibootmgr -b 0005 -B
Új bejegyzés létrehozása:
efibootmgr -c -d /dev/sda -p 1 -L "Linux" -l "\efi\boot\linux.efi"
Az opciók:
'-c' v. '\--create' -> létrehozni akarunk bejegyzést,
'-d' v. '\--disk' -> a lemez amin dolgozunk,
'-p' v. '\--part'-> az ESP (EFI rendszer partíció) száma
(általában az első partíció),
'-L' v. '\--label' -> címke,
'-l' v. '\--loader' -> a rendszer töltő állomány
(általában .efi kiterjesztésű fájl).
Bejegyzés létrehozása előtt tanulmányozzuk a program leírását,
ill. még egyéb lehetőségeket is kínál, tehát mindenképpen olvassuk át!